Az esemény középpontjában Donald Trump davosi beszéde áll, amely körül élénk várakozás és nemzetközi figyelem alakult ki. A politikai és pénzügyi szféra szereplői arra számítottak, hogy a beszéd komoly piaci reakciókat válthat ki, különösen az esetleges zavaró kijelentések, mint például a Grönlanddal kapcsolatos felvetések miatt.
Az interjúk során szakértők elemzik, hogy az elnök nyilatkozata a Grönlanddal kapcsolatos retorikát illetően kifinomultabb, mint várták, és ez részben megnyugtatta a piacokat. Ugyanakkor felmerülnek kérdések arról, hogy milyen hosszú távú hatással lehet Amerikára az, hogy az USA nem rendelkezik lezárt kereskedelmi megállapodásokkal sem az EU-val, sem az Egyesült Királysággal, miközben a vámhatóságok jogköre is változóban van.
Szó esik arról is, hogy Trump hangsúlyozta a nemzetbiztonsági szempontokat és bírálta az európai NATO-tagság hozzáállását, ami nem kis vitát váltott ki. Az interjúalanyok arra is kitérnek, hogy a beszéd fő üzenetei eltérően csapódnak le az amerikai és az európai közvéleményben.
Pénzügyi szemszögből a szakértők megvizsgálják, hogy a kötvénypiaci mozgások hogyan reagáltak a beszédre, valamint milyen tényezőket – például a japán vagy grönlandi eseményeket, inflációs kockázatokat – tartanak leginkább meghatározónak a piaci folyamatokban. A lakáspiac helyzete, az amerikai adósságstratégia és az államadósság csökkentésének nehézségei is előtérbe kerülnek.
Végül kitérnek arra is, hogyan fogadta az európai – főként skandináv – közvélemény és politikai elit a beszédet, valamint milyen szintű a bizalmatlanság a transzatlanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatban. Folyamatos a találgatás, hogy a mérsékelt hangvétel tartós-e, és vajon milyen következő lépések várhatók az amerikai külpolitika részéről.
