Ebben a videóban Whitney Webb újságíró részletesen bemutatja, miként kapcsolódik össze a digitális azonosítók (Digital ID) bevezetése a központi banki digitális pénzek (CBDC) globális elterjedésével. Kiemeli, hogy ez a két technológia szorosan összefonódva teremti meg az új digitális pénzügyi rendszer alapjait.
Felvetődik, hogy a digitális azonosítók gyűjtik és egyesítik a biometrikus adatokat, mint az ujjlenyomatok, arcfelismerés vagy az írisz szkennelése, és ezekhez kapcsolják a pénzügyi azonosítást. Ezt a rendszert világszinten a kormányok és a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, közösen szorgalmazzák, hangsúlyozva az „inklúzió” és „egyenlőség” eszményeit, miközben a digitális identitás hiánya a társadalomból és a szolgáltatásokból való kizárással járhat.
A beszélgetés középpontjába kerül, hogy ezek a fejlesztések nemcsak kényelmet, hanem fokozott ellenőrzést is hozhatnak az egyének felett. A digitális infrastruktúra nemcsak az állam, hanem a magánszektor szereplői által is alakításra kerül, ami felveti a monopóliumok és nagyvállalati kartellek térnyerésének veszélyét – különösen, hogy a globális kezdeményezések mögött közös érdekek és átfogó partnerségek húzódnak meg.
Külön kitekintésben hangzik el, hogy számos ország – politikai hovatartozástól függetlenül – része lett az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó digitális identitás-stratégiáknak. Az önrendelkezés és a jogokat érintő kérdések is felmerülnek, hiszen a digitális azonosítók egyszerre ígérnek emberi jogi előnyöket, de alkalmazásukban megjelennek az önkéntesség és kényszerítés határterületei is.
Kitérnek a pénzügyi rendszer szerkezetére, a kétszintű CBDC modelleket hangsúlyozva, ahol a bankok és pénzintézetek szerepe átrendeződik, miközben a programozható pénzek és tranzakciók új korszakba lépnek. A videó érdekfeszítő kérdéseket vet fel arról, ki irányítja majd az új digitális pénzügyi rendszert, és milyen szabadságjogokat érinthet az átalakulás.
