Doug Schneider a digitális audió egyik legelterjedtebb félreértését veszi górcső alá: a robusztus marketinganyagokban gyakran bemutatott ‘lépcsőzetes’ hullámformák jelentőségét és ezek állítólagos kapcsolatát a felbontásvesztéssel.
Felveti a kérdést, hogy valóban elveszett információt jeleznek-e ezek a lépcsők, illetve hogy mennyire helytállók azok az állítások, amelyek szerint a digitalizálás során a köztes információk elvesznek.
A különböző digitális-analóg átalakítók szerepére is kitér, megvilágítva, miként tudnak egyes, megfelelően tervezett eszközök minden apró részletet visszaadni, míg más, szűrő nélküli változatoknál éppen ezek a felesleges ‘lépcsők’ jelennek meg.
Érdekes betekintés nyílik abba is, hogyan keletkeznek ezek a többletjelenségek, és miként tévesztik meg az embereket az ilyen vizuális reprezentációk, amikor digitális audióról beszélünk.
