Az 1970-es években játszódó Detektív a Níluson című játék újragondolja Agatha Christie klasszikus történetét, két teljesen eltérő főszereplővel. Mindkét nyomozó sajátos stílusban dolgozik: Perau a szellemi kihívásokat kedveli, míg Jane Royce inkább az akciót keresi.
Az élményt összetett nyomozási rendszerek, deduktív gondolkodás, bűnügyi helyszínek rekonstrukciója és figyelmes beszélgetések teszik izgalmassá. A játék jelentős hangsúlyt fektet a mentális térkép építésére és a karakterek kapcsolatrendszerének követésére, kihangsúlyozva az aktív elköteleződést a történettel.
Különlegessége, hogy az egyes ügyek közötti időbeli ugrásokkal a szereplők élete változik, ami befolyásolja az események alakulását. Az elbeszélés során a játékos nem csupán passzívan követi a történetet, hanem aktívan szerzi meg és rögzíti a fontos információkat.
Kiemelt figyelmet kap a bűnesetek rekonstruálása, ahol tárgyak elhelyezése és tanúvallomások alapján állíthatjuk össze az események láncolatát. A retro, cell-shaded vizuális stílus a ’70-es évek hangulatát idézi, bár nem mindenkinél talál majd lelkes fogadtatásra. Technikailag jól optimalizált, viszont néhol túlságosan retró hatású a grafika.
Bár vannak kisebb játékmeneti nehézségek – például a lehallgatás szűkös kivitelezése – az összetett ötletek, a nehezebb logikai feladványok és a több szálon futó cselekmény igazi örömforrás a műfaj szerelmeseinek.