Az online állásinterjúk világában egyre gyakoribbak a hamis jelentkezők, akik mesterséges intelligenciát és deepfake technológiát használnak, hogy eltitkolják valódi kilétüket. Egyes jelentkezők digitális álcázással próbálnak munkát szerezni, olykor teljesen hamis személyazonossággal vagy eltitkolt földrajzi elhelyezkedéssel lépnek be a kiválasztási folyamatba.
A jelentkezők sokszor manipulált önéletrajzokat, hamis LinkedIn-profilokat, vagy akár lopott dokumentumokat használnak, hogy sikeresen megtévesszék az álláshirdetésekre válaszoló munkáltatókat. A deepfake technológia elterjedése jelentős kockázatot jelent, különösen mióta a távoli munkavégzés a pandémia után is megmaradt, ezzel pedig a cégek még sebezhetőbbek lettek az ilyen csalásokkal szemben.
Különös figyelmet kapnak az olyan esetek, amikor szankcionált országokból – például Észak-Koreából – érkeznek a hamis jelentkezők, akik akár nemzetbiztonsági problémákat is okozhatnak. Ezek a „jelentkezők” egyes esetekben érzékeny vállalati adatokhoz vagy pénzeszközökhöz is hozzáférhetnek, továbbá csalásra vagy károkozásra is felhasználhatják a megszerzett pozíciót.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy egyes kutatások szerint már minden hatodik jelentkező hamis lehet, és a deepfake-álláskeresők aránya dinamikusan emelkedik. A tendencia különösen a technológiai és IT állásokban jelenik meg, ahol virtuális interjúk fenyegetővé válhatnak, és a HR-menedzserek újabb és újabb stratégiákat keresnek a jelenség kivédésére.
