Dante Alighieri középkori eposzának, az Isteni színjátéknak kevésbé ismert második része, a Purgatórium, a menny és a pokol közötti átmeneti helyet mutatja be. Ebben a rejtélyes birodalomban a lelkek hét szinten keresztül vezekelnek bűneikért, és minden szint egy-egy főbűnhöz – például gőghöz, irigységhez vagy haraghoz – kapcsolódik.
Az utazást maga Dante teszi meg, akit Vergilius, a római költő kísér, miközben a megtisztulás felé halad. Útjuk során találkoznak olyan ikonikus és gondolatébresztő alakokkal, mint Sapia Salvani vagy Marco Lombardo, akikkel a bűn és a szabad akarat természetéről, a bűnhődésről és a megbánásról beszélgetnek.
Dante leírása szerint a purgatórium egy óriási, szigetként magasodó hegy, melynek tetején a földi paradicsom, azaz az Édenkert található. Az eposz különlegessége, hogy – szemben az Inferno sötét világával – itt a megtisztuláson és az erkölcsi fejlődésen van a hangsúly.
A videó több kérdést is felvet: Miért ilyen kemény a purgatóriumi vezeklés? Hogyan kapcsolódik a bűn a torzult szeretet fogalmához? Milyen társadalmi és egyházi kritikákat rejt el Dante a művében? És vajon egy ilyen köztes állapot milyen üzenetet hordozhat a nézők számára a megbocsátásról és az önreflexióról?
