2017-ben egy rejtélyes objektum száguldott át Naprendszerünkön, amelyet ‘Oumuamuának neveztek el. Ez volt az első, emberek által észlelt csillagközi eredetű objektum. Bár ekkor már épphogy meg tudták figyelni, gyorsan eltávolodott a Földtől, így kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan mi is lehetett – a tudósok között azóta is élénk vita folyik az eredetéről.
Különös mozgása és a Nap közelségében megfigyelt megmagyarázhatatlan gyorsulása miatt sokan találgatnak, vajon természetes vagy mesterséges az eredete. Néhány tudós szerint akár idegen civilizációk nyomait is őrizheti, míg mások inkább üstökösmagnak vagy aszteroidának tartják, amely példátlan tulajdonságokat mutat. Eredetét pontosan meghatározni mindeddig nem sikerült, bár négy különböző csillagrendszert is említettek lehetséges szülőhelyeként.
Az a kihívás, hogy a ‘Oumuamua messze jár, és nagy sebességgel távolodik, de több kutatócsoport, például a Project Lyra, elképzelhetőnek tart egy üldöző űrmisszió indítását utána. Az elképzelések között szerepelnek bonyolult gravitációs lendítő manőverek és technológiai újítások, hogy utolérjék az objektumot, illetve más, újfajta obszervatóriumok és lesben álló űrszondák is előtérbe kerültek további csillagközi vándorok észlelésére.
Felmerül a kérdés, hogy a tudományos kíváncsiság és a technológiai lehetőségek meddig vihetik előre az emberiséget ilyen rendhagyó vállalkozásokban. Vajon érdemes-e űrmissziót küldeni egy ismeretlen, ám egyedülálló objektum után, vagy célszerűbb megvárni a következő csillagközi látogatót? A kutatók azt is vizsgálják, mennyire lehetséges előre detektálni hasonló égi testeket, és hogy milyen műszaki és gazdasági kihívásokkal kell szembenézniük a felfedezések során.
