Számos mesterségesintelligencia-ügynök, például a Claude vagy a Deep Seek, nagy népszerűségnek örvend, de ezek a rendszerek egy közös tulajdonságban osztoznak: minden, amit létrehozunk bennük, az adott beszélgetésen belül él, majd megszűnik a chatablak bezárásával. A munka igazi teherviselője továbbra is a felhasználó marad.
Egy új, Creo névre hallgató eszköz azonban túlmutat ezen a korláton. A Creo lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia által adott eredményeket egyetlen kattintással tartós, újrahasznosítható ügynökökké alakítsuk át, amelyek akár ütemezve, automatikusan futtathatók, és összekapcsolhatók valós eszközökkel, például Google Sheets- vagy Gmail-rendszerekkel.
A bemutatóban végignézhetjük, ahogy egy élő piaci versenytárs-figyelő rendszert építenek fel: az ügynök automatikusan összegyűjti és rögzíti három különféle MI-alapú kódíró szolgáltatás – például Cursive, Windsurf vagy GitHub Copilot – árait egy Google Táblázatban. A rendszer azonnali jelentést ad, és az összekapcsolt eszközök révén a felhasználó teljesen automatizált adatgyűjtést és naplózást valósíthat meg.
Külön kiemelt elem a Creo „agent brain” funkciója, amely képes a hosszú távú memóriára és egyéni készségek kezelésére. A felhasználó által egyszer megadott információkat és döntéseket a rendszer tartósan megjegyzi, így azok bármely ügynöknél vagy folyamatnál elérhetők maradnak.
Felmerül a kérdés, hogy hol húzódik a határ, amikor az MI nemcsak ötleteket vagy válaszokat ad, hanem tartós, önállóan működő rendszerré válik. Vajon mennyiben jelent paradigmaváltást a Creo által kínált tartós MI-infrastruktúra a klasszikus, párbeszédalapú mesterséges intelligenciához képest?
