Viták és felháborodás kíséri a Cornell Egyetem 2024-es belső vizsgálatát egy súlyos szexuális bűncselekmény ügyében, amelyben egy volt hallgató, Jane Doe azt állítja, hogy a Ki testvériség tagjai csoportosan megerőszakolták őt. Hallgatók, oktatók és a helyi közösség tagjai is felszólaltak az egyetem eljárása ellen, különösen amiatt, hogy a több mint 1000 oldalas vizsgálati anyagot – köztük Jane Doe hosszú vallomását – az egyetem nem adta át teljes terjedelemben az ügyészeknek.
A nyilvánosságra került információk alapján számos zavarba ejtő új részlet ismeretes: például Snapchat-üzenetek, amelyekben a vád szerint a testvériség tagjai egymást hívták a feltételezett bűncselekmény elkövetésére, illetve hogy Jane Doe drogot – ketamint – is kapott. A történet során a sértett többször is beszámolt arról, hogy nem érezte magát biztonságban, és visszavonta az eredeti beleegyezését, de a cselekményeket mégis folytatták vele.
További vitapontot jelent New York állam jogi szabályozása, amely szerint az „önkéntes intoxikáció” – azaz ha a sértett maga fogyasztott alkoholt vagy drogokat – megnehezíti a nemi bűncselekmények büntetőjogi elismerését. Ez a jogi „kiskapu” sokak szerint problémásan nehezíti az áldozatok igazsághoz jutását. Felmerül a kérdés: pontosan mikor és hogyan lehet megállapítani, hogy az áldozat képtelenné vált a beleegyezésre? A közéleti vita az intézményi felelősség mellett az amerikai jogrendszer etikai és törvényi határait is feszegeti.
