Az elmúlt évek során a kriptovaluták szabályozása körüli bizonytalanság akadályozta meg az intézményi tőke beáramlását, és tette lehetővé a folyamatos jogi vitákat az Egyesült Államokban. Most úgy tűnt, végre közel a megállapodás: a Digital Asset Market Clarity Act, vagy röviden Clarity Act, a Szenátus elé kerülhetett volna, véget vetve az SEC és a CFTC közötti jogi csatározásoknak.
Az utolsó pillanatban azonban jelentős módosításokat vezettek be a törvénytervezet szövegébe, amelyek komoly aggodalmakat váltottak ki a kriptoszektor vezető szereplőiben. Ezek a változtatások lényegében betiltották volna a tokenizált értékpapírok kereskedelmét a blokkláncon, megszüntették volna a stabilcoinok után járó hozamot, valamint szigorúbb ellenőrzéseket írtak volna elő a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok számára.
A vita központi kérdése az lett, hogy vajon érdemes-e elfogadni egy hibás, az innovációt gúzsba kötő törvényt csak azért, hogy végre legyen valamilyen szabályozási keret, vagy jobb inkább megvárni egy kedvezőbb jogszabályt? A kriptoipar legnagyobb cége, a Coinbase, példátlan módon visszavonta támogatását, miközben más vállalatok inkább a kompromisszumot sürgették. Ez vezetett végül drámai fordulathoz a törvényalkotásban.
A kialakult helyzet jól mutatja, milyen törékeny egyensúlyban mozog a politikai döntéshozatal, az iparági érdekek és a fogyasztóvédelem – mindeközben a valódi megoldás újabb hónapokkal, vagy akár évekkel tolódhat el.
