A beszélgetés középpontjában egy új Clayface-filmet vizsgálnak, amely gyorsan visszahozta a gyártási költségét, és a közönség körében is népszerű lett. A film testhorror elemeket ötvöz szuperhősös motívumokkal; több néző pedig kiemeli, hogy a Clayface eredettörténete mélyebb megértést kínál a gonosztevő motivációira, így különlegesen hitelesnek érződik a sztori.
Felszínre kerül az a probléma, hogy a filmben szinte semmi konkrét utalás nincs Batmanre vagy más ismert DC-karakterre, amit többen is furcsálnak, hiszen Gotham városában játszódik a történet. Ez a döntés ugyan szélesebb közönséget szólíthatott meg, de megosztja a rajongókat, akik több univerzum közötti összhangot szeretnének látni a DC filmjeiben.
Az alkotás realisztikus hangulata miatt sokak szerint beleillene a Matt Reeves-féle Batman-univerzumba, bár a James Gunn vezette új DC-univerzummal is kompatibilis lehetne. Az is szóba kerül, hogy a film sikere akár új irányt is meghatározhat, és lehetőséget teremthet, hogy más horrorisztikus Batman-gonoszok (mint például Man-Bat vagy Professor Pyg) is hasonló stílusban jelenhessenek meg.
Sokan támogatnák, ha a Batman-filmek egységesebb univerzumot alkotnának, mint a Marvel esetében, ám a gyakori kreatív irányváltások miatt nehéz stabil irányt találni. A sorozat és mozi világ határainak elmosódása, valamint a karakterek eltérő ábrázolása is jelentős témaként jelenik meg a beszélgetésben.
A film testhorror-jellege, valamint az, hogy a Batman mitológiából származó gonosztevőre fókuszál, izgalmas új kapukat nyithat a DC-moziverzum számára, és akár a közönség ízlésének formálásában is szerepet játszhat.
