Két meghatározó mesterségesintelligencia-ügynök, a Claude és a Codex eltérő filozófiái és működési elvei ütköznek a technológiai jövőnkért folyó küzdelemben. Míg az egyik a kollegiális, folyamatos, mindenre kiterjedő együttműködésben látja az ügynökök célját, addig a másik inkább az egyértelműen strukturált, determinisztikus feladatvégrehajtásra helyezi a hangsúlyt.
Felmerül a kérdés: milyen elvárásaink vannak egy mesterséges intelligencia ügynökkel szemben? Várjuk-e, hogy egy általános célú segítőként legyen mindig jelen, számtalan eszközt és feladatot koordinálva? Vagy inkább precíz, konkrét problémamegoldásra van szükségünk, amely minden alkalommal pontosan ugyanazt az eredményt adja vissza?
A videó bepillantást enged a Claude mögött álló, eszközöket koordináló „agent in a loop” megközelítésbe, ahol a cél a felhasználóval közös munka, a skálázhatóság és az önálló részfeladatok támogatása. Ezzel szemben bemutatja a Codexet, illetve az OpenAI által képviselt lineáris, feladatorientált modellt is, ahol minden kérést egy átlátható folyamat zár le.
Érdekes összefüggések derülnek ki az egyes megoldások előnyeiről: a skálázhatóságtól és kollegiális együttműködéstől kezdve, a nagyszabású vállalati alkalmazások hatékonyságáig. Mindez felveti a kérdést, hogy a jövő felhasználói inkább egy folyamatos, együtt gondolkodó vagy egy célzottan strukturált MI-szegmens mellett döntenek majd − és hogy mindez hogyan alakítja át hétköznapjainkat, munkahelyi folyamatainkat.
