Az internetes adatvédelem újabb komoly problémára hívta fel a figyelmet, amikor kiderült, hogy a Claude nevű mesterséges intelligencia chatbot megosztott beszélgetései tömegesen elérhetővé váltak a Google keresőjében. A megosztás funkció révén létrejött nyilvános hivatkozások ugyanis felkerültek a keresőmotor indexébe, így bárki egyszerű kereséssel hozzáférhetett privát tartalmakhoz.
Különösen riasztó, hogy ezek között API kulcsok, személyes önéletrajzok, céges projektrészletek, és akár társadalombiztosítási számok is szerepeltek, ráadásul néha bizalmas munkahelyi vagy jogi információkkal együtt. Egy egyszerű technikai lépés, egy úgynevezett „no index” címke kihelyezése a megosztott oldalakra, megelőzhette volna a bajt, de Anthropic, a Claude fejlesztője, ezt elmulasztotta.
Az eset gyorsan elterjedt az online közösségekben, és élénk vitát indított el arról, miként kerülhetik el a hasonló botlásokat a cégek, illetve mit jelent ez a keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából. Több szakértő is hibának tartotta, hogy a Wired technikai újságírói pontatlan SEO tanácsokat adtak a beszámolójukban, bemutatva, hogy mennyire összetett lehet a keresőmotorok és a webhely-adminisztráció kölcsönhatása.
Hasonló adatvédelmi baklövés történt egy évvel korábban az OpenAI ChatGPT-jével is, ahol szintén indexelődtek privát beszélgetések. Mindkét történet azt az alapvető kérdést veti fel, hogy honnan tudják a keresők, mit szabad kilistázni, és kire hárul a felelősség a felhasználók adatainak megóvásáért.
