Az 1972-es Citroën DS számos szokatlan és innovatív megoldásával írta be magát az autótörténelembe. A dizájnja, melyet Flaminio Bertoni olasz tervező álmodott meg, már önmagában is egyedi: áramvonalas, könnyed formája akkoriban forradalminak számított, és a teardrop alak ma is népszerű az elektromos autók világában.
Műszaki szempontból is úttörő ez a modell; hidropneumatikus felfüggesztése lehetővé tette a hasmagasság állítását, a karosszéria önszintezését, valamint kivételes kényelmet biztosított a korszak közlekedési viszonyai között. Az olyan újítások, mint a tömegpiaci tárcsafékek bevezetése vagy a faron elhelyezett indexek, szintén hozzájárultak hírnevéhez.
Az utastér rengeteg apró furcsasággal szolgál: egyágú kormánykerék, oszlopra szerelt váltó – amely nemcsak a sebességfokozatokért, hanem a motor indításáért is felel – és különleges kezelőszervek mind-mind a francia autóipari kreativitást példázzák. Ezek a megoldások gyakran különböző fogadtatásban részesültek világszerte.
Felmerülnek olyan kérdések is, mint hogy ezek az ötletek miért nem terjedtek el széles körben, vagy hogy miként fogadta a nemzetközi piac ezt a nem mindennapi modellt. Az autó funkcionalitása, kényelme és vezetési élménye szintén komoly beszélgetést indíthat el a korszak autós kultúrájáról.
