Ciprus külpolitikai irányváltása évtizedes semlegesség után új hullámokat ver a nemzetközi kapcsolatokban. A kérdés arról szól, hogyan próbálja kihasználni a szigetország az Európai Unió soros elnökségét, hogy közeledjen a NATO-tagság lehetőségéhez, miközben a török kapcsolatokat is igyekszik rendezni.
A háttér bemutatja a megosztott Ciprus sziget politikai történetét, különös tekintettel az északi török és déli görög rész szakadására, amely az 1974-es török katonai beavatkozáshoz köthető. A hosszú éveken át tartó állami semlegesség fő mozgatórugója is ebből a bonyolult regionális viszonyból ered.
Új fejlemény, hogy Ciprus elnöke nyíltan jelezte csatlakozási szándékát a NATO-hoz, de számolnia kell Törökország határozott vétójával, amely a jelenleg is fennálló területi viták miatt nem támogatná az ország belépését. Az egyik kulcskérdés az, hogy lehet-e kölcsönösen előnyös alkut kötni: Ciprus uniós befolyását használva segíteni tudná Törökország érdekeit az EU felé, cserébe közelebb kerülhetne a NATO-integrációhoz.
Felvetődik, hogy mennyire lehetséges valódi áttörést elérni olyan összetett diplomáciai térben, ahol a múltbeli konfliktusok, nemzetközi szervezetek elvárásai és belpolitikai érdekek szüntelenül keresztezik egymást. A nézők több forgatókönyv bemutatását ismerhetik meg, amelyek az aktuális török és uniós politikai mozgásoktól, valamint a nemzetközi biztonsági helyzettől függően változhatnak.
