Két hasonló kinézetű, funkcionálisan szinte azonos, de drasztikusan eltérő árú óra összehasonlítása rávilágít arra, hogyan alakult át az óraipar, különösen a svájci luxusmárkák és a feltörekvő brit cégek viszonya. Napjainkban nem mindig könnyű eldönteni, melyik óra drágább, sőt, az új résztvevők jelentősen átalakították az árazási viszonyokat.
A videó bemutatja, hogyan tartotta markában az órapiac árazását a svájci ipar évszázadokon át, és miképp jelentek meg ellenpontként olyan márkák, mint a Christopher Ward. Felmerül benne, hogy egy vadonatúj vállalat miért és hogyan tud árban verni ismert svájci márkákat, miközben minőségben, sőt, műszaki tartalomban is egyenrangú vagy akár kiemelkedőbb termékeket kínál.
Részletesen vizsgálja, hogyan alakultak át a gyártási folyamatok – például az alkatrészek globalizációja, a Svájcban gyártott „svájci óra” fogalmának átrendeződése, illetve hogyan játszanak szerepet az olyan jogi kérdések, mint a szellemi tulajdon, a szabadalmak lejárta, vagy a „dupe” és az utánzat jogi szürkezónája.
Felvetődik az is, hogyan lehet egy márka ennyivel olcsóbb, ha ugyanazokat a svájci szerkezeteket használja – vagy esetleg még fejlettebbeket is. Az értékesítési csatornák változásai – különösen a közvetlen online értékesítés – szintén jelentősen módosítják a végső fogyasztói árat.
Érdekes társadalmi kérdésként kerül elő, hogyan változott az egyes márkák presztízse, miért választja valaki továbbra is a drágább svájci márkát, és hogy mi a különbség a „dupe” és a hamisítvány között, valamint e gyakorlat erkölcsi megítélése. Mindeközben azt is vizsgálja a videó, hogyan szivárog át a fast fashion világából ismert tömegtermelésű, presztízsmárkákra hajazó modell az óraiparba is.










