Chile központi völgye évszázadokon át a világ egyik legbőkezűbb mezőgazdasági területeként volt ismert. A mediterrán éghajlat, a gazdag talaj és a bőséges napsütés lehetővé tette az intenzív mezőgazdasági fejlődést. A XIX. században a búzatermesztés hirtelen fellendülése lendítette fel az ország agrárszektorát, amelyet a kaliforniai és ausztráliai piacok igényei alakítottak.
A történet bemutatja, hogyan formálta át a földtulajdonlás és a munkaerő szerkezete Chile társadalmát. A nagy haciendák, az inquilino rendszer és a földhöz való kötöttség hosszú ideig meghatározták a vidéki életet. Idővel a termelési és export lehetőségek változásai, valamint a külföldi piacok elvesztése gazdasági és társadalmi válságokat idéztek elő.
Miután a búzapiacok beszűkültek, Chile mezőgazdasága fokozatosan átalakult a gyümölcs- és intenzív növénytermesztés irányába. Az alma, áfonya, kivi, szilva és különösen a cseresznye váltak vezető exportcikké. A videó végigvezet a nagyszabású földreformokon, a szocialista és katonai rezsimek földpolitikáján, valamint azon, hogyan húzott Chile hasznot a globális élelmiszer-ellátási láncok és a modern szupermarketek térnyeréséből.
Kifejezetten érdekes témaként merül fel a munkaerő átalakulása: a hagyományos inquilino rendszer leépülése, a proletariátus kialakulása, valamint a szociális és gazdasági következmények mind a válságos időszakban, mind a gyümölcsexport felfutása idején. A modern idők kihívásai, mint a vízhiány, a klímaváltozás és a kis farmok megélhetési problémái szintén hangsúlyos kérdésekként jelennek meg.
