Az MIT Media Lab legfrissebb kutatásából megtudhatjuk, hogyan befolyásolja az AI-asszisztensek – különösen a ChatGPT – használata az emberek gondolkodását. 54 résztvevőnek kellett esszéket írnia vagy ChatGPT-vel, Google kereséssel, vagy kizárólag saját gondolataikra támaszkodva. A vizsgálatok során EEG-vel is mérték az agyi tevékenységüket.
Feltűnően alacsonyabb teljesítményt mértek azoknál, akik a ChatGPT-t vették igénybe: nemcsak agyi aktivitásuk csökkent, de magatartásbeli és nyelvi teljesítményük is visszaesett. Idővel a felhasználók egyre inkább elhagyták az önálló gondolkodást, és végül csupán kimásolták a chatbot által adott szövegeket. Az is kiderült, hogy visszamenőleg nehezebben tudták felidézni saját munkájukat, miközben azok, akik eredetileg önállóan dolgoztak, később ChatGPT-vel is jól teljesítettek.
A kutatás publikálásának módja is vitákat váltott ki, főként Greg Fish kritikája nyomán, aki szerint a szerzők sietve és megfelelő szakmai bírálat előtt tették közzé eredményeiket. Azonban a preprintek gyorsabb tudományos párbeszédet és átláthatóságot tesznek lehetővé, különösen vészhelyzetekben, mint a COVID-járvány.
Szóba kerülnek a generatív AI eszközök oktatásra és társadalomra gyakorolt lehetséges hosszabb távú hatásai is. Sokan tartanak attól, hogy a gondolkodás és a tanulás háttérbe szorul, miközben egyre több diák és dolgozó használ mesterséges intelligenciát – esetenként a „kreatív csalás” eszközeként. A történelmi példákat is megidézi az előadó, például hogy a technológiai változások, mint az írás vagy a mobiltelefonok, is jelentős kognitív átrendeződést hoztak, amit sokan kezdetben aggasztónak tartottak.
A videó elgondolkodtató kérdéseket vet fel: vajon az AI asszisztensek tényleg „hülyítik” az embereket? Vagy csak más jellegű szellemi kihívásokra helyezik át a hangsúlyt? Az is felmerül, hogy a kritikus gondolkodás értékvesztése már jóval a chatbotok előtt elkezdődött társadalmunkban.
