Az alkotó szemügyre veszi a Castlevania: Belmont’s Curse című játékot, amely a klasszikus metroidvania műfaj újabb képviselője, egyúttal a Castlevania sorozat közel két évtized utáni oldalnézetes visszatérése. A fejlesztésért az Evil Empire stúdió felel, amely korábban a Dead Cells DLC-kkel és a Rogue Prince of Persia-val szerzett hírnevet, így sokan kíváncsiak, hogyan boldogulnak egy újabb ikonikus franchise-zal.
Különösen érdekes, hogy a játék az ismerős elemek – feszes harc, izgalmas platforming és gazdag felfedezés – mellett friss megközelítést kínál a világ felépítése és a történetvezetés tekintetében. A környezetek változatosak és részletgazdagok, a 2.5D látványvilágot pedig élénk, képregényszerű esztétika jellemzi, amely több szempontból is eltér a korábbi, pixel artos részek világától. A zenei aláfestés is új irányba viszi a sorozatot, ötvözve az elektrót az orkesztrális hangzással.
Az elbeszélés középpontjában Rose Belmont áll, aki apja, Trevor Belmont örökségét folytatva próbál felülkerekedni Dracula örökségén és saját átkán. A karakterek fejlődése és a történet komolyabb témái felé tett kísérletek mellett a játék törekszik megőrizni a sorozat camp hangulatát is, noha az egyensúly itt-ott megbillenhet.
Kiemelt témák között szerepel az, hogyan igyekszik a játék új színt vinni a nemlineáris pályadizájnba, milyen módon inspirálja a játékost a felfedezésre, és milyen egyedi mechanikák teszik emlékezetessé a harcrendszert. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy képes-e az Evil Empire első próbálkozása igazán kiemelkedni a telített metroidvania mezőnyből, illetve miként válhat egy új Castlevania epizód egyszerre nosztalgikus és innovatív élménnyé a modern közönség számára.
