Az interjú során a nyomozók részletesen beszélnek Bryan Kohberger viselkedéséről az idahói egyetemisták gyilkossága után, valamint a bűnvádi nyomozás mérföldköveiről. Érdekességként elhangzik, hogy Kohbergertől lefoglalt digitális eszközök, köztük egy aktív okostelefon, főként már ismert információkat erősítettek meg, és szóba kerül, hogy igyekezett adatait törölni, valamint VPN-t is használt. Felmerültek pletykák arról, hogy kapcsolat lehetett közte és az áldozatok között, ám a nyomozók semmilyen bizonyítékot nem találtak erre, minden spekulációt megvizsgáltak és megcáfoltak.
Szó esik a gyilkosság brutális részleteiről, többek között az áldozatok által elszenvedett sérülésekről, valamint annak elemzéséről, hogy egyikük erőteljesen védekezett. Az interjúban felmerül a használt eszközök kérdése, külön kitérnek arra, vajon több fegyver volt-e használatban. Az igazságügyi orvosszakértői eredmények alapján egyetlen kés volt a gyilkosságok eszköze. A beszélgetésben a bűntény motivációja is egy központi kérdés, melyre a hatóságok szerint még mindig nincs kézzelfogható válasz.
Vitatott témák között szerepel Kohberger személyisége, pszichológiai érdeklődése, valamint az, hogy egyetemi tanulmányai részeként korábban hasonló bűnügyek motivációit vizsgálta. Megvitatják azt is, hogy felmerülhet-e, korábban követett-e el hasonló bűntényeket, de semmi nem utal erre. Érdekes kérdésként jelenik meg: létezhet-e valódi összefüggés a személyes motiváció és a tett között, illetve mennyire tekinthető sorozatgyilkosnak olyan elkövető, aki egyszerre több áldozatot ejt.
A beszélgetés végén az igazságügyi genetikai genealógia szerepéről, a hatóságok közötti együttműködésről, valamint a közösség biztonságérzetéről és a jövőbeli lehetséges bűncselekmények megelőzéséről esik szó.