Az alkotás azt járja körül, hogy miért maradt számos kiváló brit zenekar szinte teljesen ismeretlen az amerikai közönség számára. A narrátor különböző korszakokon keresztül mutatja be azokat az együtteseket, amelyek hazájukban ikonikusnak számítanak, mégis csak szűk körben, vagy egyáltalán nem lettek sikeresek az Egyesült Államokban.
Fókuszba kerülnek olyan zenekarok, mint a The Jam, a The Smiths vagy a Stone Roses, akik nagy hatást gyakoroltak a brit zenei életre – változatos műfajokon át, a mod rocktól és post-punkon keresztül egészen a britpopig. Felvetődik a kérdés, hogy mennyiben befolyásolta a hangszerhasználat vagy a frontember személyisége (pl. Morrissey) e bandák amerikai fogadtatását.
Szó esik az egyes korszakokat meghatározó irányzatokról, a ‘Madchester’ színtértől kezdve a ‘landfill indie’ vonulatig. A bemutatott együttesek közül több feltehetően túlzottan brit hangzást képviselt ahhoz, hogy az amerikai piac szélesebb rétegeit meghódítsák. A szerző rámutat arra, hogy míg egyes bandák, mint az Oasis, sikerrel jártak, mások – bár hazájukban listavezető slágereket szállítottak – az amerikai toplistákra alig, vagy csak rövid időre tudtak felkerülni.
Felmerül a kulturális különbségek, a zenei inspirációk és az iparági dinamikák szerepe is abban, hogy ki tudja megismertetni magát az óceán túlsó partján. A videó mindeközben a brit zenei örökség rejtett kincseire hívja fel a figyelmet, és arra ösztönzi a nézőket, hogy fedezzék fel ezeket a méltatlanul keveset emlegetett előadókat.
