Egy brit számítógépes forradalom története bontakozik ki, ahol a Tangerine Computer Systems céget ismerhetjük meg, akik a 70-es évek végének technológiai lázában léptek piacra. Bemutatásra kerül, hogy a Tangerine milyen újításokkal, például a Microtan 65 számítógéppel, próbált kitűnni a korai home computer piacon, és hogy milyen kihívásokkal néztek szembe az egyre erősödő versenytársakkal.
A brit piac különösen gyorsan fejlődött az 1980-as évek elején, ahol a Sinclair ZX Spectrum és a Commodore 64 uralták az asztali számítógép szegmenst. Felvetődik a kérdés: miért nem lett az Oric-1 olyan legendás, mint a vulkanizált billentyűzetes társai, annak ellenére, hogy árban és fejlesztések tekintetében ígéretes alternatívát kínált?
Az Oric-1 és az Atmos modellek technikai újdonságai – például a fejlettebb hangchip, a billentyűzet ergonómiája és az egyedi BASIC változat – mellett olyan problémák is bemutatásra kerülnek, mint az égető árverseny, szállítási nehézségek, vagy éppen egy pusztító tűzeset, mely örökre nyomot hagyott a gyártáson.
A történet kiemeli, mennyire nehéz volt megkapaszkodni a piacon, ahol az iskolákban és otthonokban már kialakult egyfajta márkahűség. Kiderül, hogy a francia és a holland piacok máshogy reagáltak, illetve hogyan jelentek meg a későbbi modellek, mint az Oric Atmos vagy a Telestrat, amelyek új lehetőségeket és funkciókat hoztak magukkal.
Az utolsó bekezdésekben feltűnik az Oric gépek mai reneszánsza, ahol a közösségi fejlesztések, SD kártyás bővítők és modern homebrew programok tartják életben e korai számítógépeket. A nézőt olyan kérdések foglalkoztathatják: vajon tényleg esélytelen volt az Oric a Sinclairrel és Commodore-ral szemben, vagy a sors és gazdasági tényezők akadályozták meg az áttörést?
