Az elmúlt években sok szó esett a BRICS-országokról, amelyek ambiciózus terveket szőttek a világgazdaság és a pénzügyi rendszer átalakítására. Az eredetileg öttagú blokk (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) új tagokat is felvett, bővülve több közel-keleti és afrikai országgal, így a befolyásuk látványosan nőtt. Különféle fizetési rendszerek születtek, és az alternatív valuták használata is egyre gyakoribbá vált a tagok között.
A videó kitér arra, hogy Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe radikális fordulatot hozott. Trump kemény gazdasági fenyegetésekkel, százszázalékos vámokkal reagált minden olyan törekvésre, amely a dollár vezető szerepét veszélyeztetné. Ezek a fenyegetések hirtelen lecsendesítették a BRICS nagyszabású terveit, a nagy csúcstalálkozókon több vezető is távol maradt, a kereskedelempolitikai légkör óvatosabb lett.
Érdekessé válik, hogyan alakul a BRICS sorsa ebben az új geopolitikai helyzetben. Bár az összefogásban továbbra is jelen vannak a kohéziós szándékok, éles ellentétek is felszínre kerülnek: például az India és Kína közötti határviták vagy az orosz gazdaság szankciók miatti kiszorulása. Mindezek mellett a technológiai fejlődés és a pénzügyi innováció, például az új digitális fizetési rendszerek és stabilcoin-kibocsátások, a blokk belső feszültségei ellenére folytatódnak.
Összetett kérdéseket vet fel, hogy mi várható a globális dollárhegemóniát érő kihívások terén. Vajon sikerülhet a BRICS-nek új, működő alternatívát teremteni? Milyen stratégiákat követnek a tagországok, ha az érdekeik nem mindenben közösek? Mi történik a világ pénzügyi rendszerével, ha több ország fokozatosan csökkenti a dollár szerepét, ugyanakkor továbbra is jelentős részt vállal adósságfinanszírozásban és napi kereskedelemben?
