Brian Cox, a Manchesteri Egyetem részecskefizika-professzora különösen a fekete lyukak természetét és azok jelentőségét emeli ki az univerzum megértésében. Előadásában kitér a fekete lyukak történeti eredetére, a 18. századi első elképzelésektől egészen a modern elméleti és gyakorlati fizikai megközelítésekig.
Felhívja a figyelmet arra, hogy deze jelenség mind a kvantummechanika, mind az általános relativitáselmélet összehangolását igényli, amely révén remélhetőleg megszülethet egy mélyebb gravitációs elmélet, azaz a kvantumgravitáció. Rámutat arra a paradoxonra, hogy a fekete lyukak információtörlőként is felfoghatók, valamint részletezi a Hawking-sugárzás felfedezését és annak elméleti következményeit.
A beszélgetés hangsúlyos témái között szerepel a holográfia elmélete, vagyis az, hogy az univerzum információtartalma talán a tér egy határán él, illetve a fekete lyukak kapcsolata a kvantumszámítógépekkel bonyolult információtárolási mechanizmusokon keresztül.
Az élénk tudományos diskurzusokat érinti, mint például az információmegmaradás kérdését, és ennek kapcsán a tudomány jelenlegi bizonytalanságát és a végső válaszokat körülvevő találgatásokat. Mindez tovább vezet olyan filozófiai és fizikai kérdésekhez, mint az idő és tér természetének mélyebb értelmezése, vagy az univerzum kezdete és szerkezete.
Az interjú második részében Cox az idegen élet, a Fermi-paradoxon tudományos problematikáját boncolgatja: miért nem találkozunk más fejlett civilizációkkal, milyen biológiai, fizikai és filozófiai akadályok lehetnek, és mennyire jelentős, hogy a Földön kialakult értelmes élet mennyire egyedi vagy ritka az univerzumban.
