1991-ben jelent meg a Brat nevű játék Amigára és Atari ST-re, amely már a borítójával is kitűnt a kor szirupos karakterű platformerei közül: főhőse, egy napszemüveges, aranyláncos baba, igazi cool attitűddel. Nem csak a küllem, de a marketing is hangsúlyozta a ‘menőség’ új irányát, amely a cuki játékok ellenhatásaként jelent meg a ’90-es évek eleji videojáték-kultúrában.
A játékmechanika alapötlete egy valós idejű logikai játék, ahol a játékosnak kell útmutatást adnia a babának, hogy eljusson a pálya végére sérülés nélkül. Ez izgalmas kihívásokat vet fel, hiszen a baba magától halad előre, és hajlamos minden akadályba belesétálni, ha a játékos nem avatkozik be időben.
Az alkotók történetét is megismerjük: Stefan és Anna Unovski, Colin Reed és Steven Green, kisebb stúdióként igyekeztek érvényesülni nagyobb kiadókkal szemben, azonban az ipari és pénzügyi nehézségek – mint a kiadók csődje és kifizetetlen prémiumok – végül a Forcefield stúdió végét jelentették. A pályaelhagyások és a kiadói döntések mögött eltűntek a kreatív alkotók, miközben néhányan továbbra is aktívak maradtak az iparban.
Érdekes kérdéseket vet fel a korszak technikai fejlődése is: mennyit számított az impozáns intró és a látványvilág a játékmenet kárára, illetve hogyan kezelték az új generációs gépek kínálta lehetőségeket? Emellett szó esik arról is, mekkora kihívást jelent a játék nehézsége és mennyire volt meghatározó az eredeti játék kontextusában a „cool baby” trendje.
