Nagy hangsúly kerül arra, hogy a békekötések rendkívül összetett folyamatot jelentenek, amit a történelem is bizonyít – például a boszniai háború lezárására szolgáló Daytoni Megállapodás. Az interjúban felmerül, hogy harminc év elteltével a boszniai helyzet ugyan még mindig ellentmondásos, de fegyveres konfliktus nem tört ki újra. Érdemes elgondolkodni azon, milyen hosszú távú hatásai lehetnek egy kompromisszumokon alapuló békének.
Az összeállítás kiemeli, hogy a külpolitikai egyeztetések során kulcsfontosságú lehet minden érintett fél bevonása – ez azonban napjainkban, például az orosz-ukrán háború ügyében, sokszor nem valósul meg. A beszélgetés során felmerülnek párhuzamok a múltbeli és a jelenlegi konfliktusok diplomáciai próbálkozásai között, különös tekintettel arra, milyen veszélyekkel járhat, ha a béketervet nem minden fél támogatja.
A szakértők megvitatják, mennyire elengedhetetlen egy tűzszünet megteremtése, mielőtt politikai egyezség születhetne, illetve milyen kritikus szerepet tölt be egyetlen vezető felhatalmazása és részvétele az egyezségkötés folyamatában. Felmerül a kérdés is: lehetséges-e, hogy a múlt évtizedek nehezen kiharcolt tapasztalatai felhasználhatók legyenek a jelenlegi háborúk békés lezárására?
