Az elmúlt években egyre több játékgyűjtő kezdett el érdeklődni a bootleg és knockoff játékok iránt, és ezek iránti kereslet pedig a játékbörzéken is tapasztalható. Egykor lenézett darabokból mára vágyott gyűjtői kincsek lettek, de vajon mi okozta ezt a fordulatot?
A bootlegek eredetileg engedély nélküli, néha szinte tökéletes másolatai voltak népszerű figuráknak, míg a knockoffok ügyesebben kerülték meg a szerzői jogokat. Önálló márkanévvel, de nagyon hasonló dizájnnal és funkcionalitással csábították a vásárlókat. Ezek olcsóbb alternatívát jelentettek, és sokszor egy egész csomag figurát lehetett kapni egy hivatalos darab áráért.
Bizonyos országokban, ahol az eredeti játékok nem voltak hivatalosan elérhetők, a bootlegek kis mennyiségben gyártott helyi különlegességekké váltak, amelyek ma igazán ritkának számítanak. A gyűjtők számára épp az ilyen eltérő színvariánsok és egyedi, hibás gyártások jelentik az igazi izgalmat, hiszen ezekből szinte minden darab más.
Pszichológiai okok is közrejátszanak: nosztalgia egy csavarral, ritkaság, vagy épp az, hogy a hivatalos gyűjtemény befejezése után újfajta vadászat kezdődhet a furcsaságok világában. Mára a nagy márkák is felismerték ezt, és a retró stílusú figuráik között is megjelennek a bootlegek hangulatát idéző darabok.
A videó végigveszi, mikor számít valami bootlegnek vagy knockoffnak, bemutat klasszikus példákat, és felveti a kérdést: vajon ezek az egykor lenézett játékok tényleg az új kurrens „grálok” lettek a gyűjtői körökben?
