Különös diplomáciai találkozó bontakozik ki a népszerű zenész, Bono, és Condoleezza Rice, az Egyesült Államok akkori nemzetbiztonsági tanácsadója között. A beszélgetés kiindulópontja a globális HIV/AIDS-járvány, amely naponta több ezer ember életét követeli Afrikában, pedig ez a betegség már megelőzhető és kezelhető lenne.
Bono nem sztárként, hanem elszánt aktivistaként jelenik meg, és részletes, szakszerű felkészültséggel támasztja alá érveit. Fő kérdése, hogy vajon az Egyesült Államok hajlandó-e vezető szerepet vállalni a járvány elleni küzdelemben, és hogy a külföldi segélyek politikája összekapcsolható-e a sorsfordító egészségügyi beavatkozásokkal.
A tárgyalások során feszültségek is előkerülnek: Bono megpróbálja rávenni Condoleezza Rice-t, hogy megígérje, tényleges lépéseket is tesznek a HIV/AIDS elleni küzdelem ügyében. A háttérben politikai kompromisszumok és váratlan összefonódások is feltűnnek, miközben mindkét fél a saját elkötelezettségét és hitelességét próbálja érvényesíteni.
Felmerül a kérdés: lehet-e valóban hatékonyan összekapcsolni a diplomáciai célokat, a politikai kommunikációt és az emberi szenvedés enyhítésére irányuló erőfeszítéseket egy ilyen kiélezett helyzetben?
