A Bomberman: Act Zero különös változata szolgál kiindulópontként egy laza, humoros társalgáshoz, ahol Scott, Sam és Eric osztják meg saját élményeiket és gondolataikat a videójátékokról, a gyerekkori szabadszájúságról és a szülői szabályokról.
A beszélgetés során szóba kerül a káromkodás elfogadottságának szépségei és furcsaságai, a különböző generációs megközelítések, valamint hogy mikor „megfelelő” vagy épp zavarba ejtő bizonyos szavakat használni. Felvetődik, hogy vajon lehetséges-e, hogy Bomberman karaktere is káromkodik, miután az „edgy”, azaz sötétebb, komorabb irányba vitték el a játékot.
A nosztalgikus hangulatot tovább színesítik emlékek a Kinect Sports és a Killzone 2 játékokkal kapcsolatos korábbi élményekről. Az is kiderül, mennyire befolyásolták a különböző platformok és kütyük a közös játékélményeket és baráti poénokat.
Megtudható, hogy mit gondolnak a résztvevők a ‘gamer’ életstílus kissé abszurd hétköznapjairól – például arról, hogy mi történik, ha valaki hóviharban ragad, vagy miképp kerül elő akár kilenc gyorséttermi hamburger egy hangulatos éjszakán. Témát kap a régi, 1900-as évek vicces könyveinek érthetetlensége és az, hogyan változik a humor az idők során.
Az asztalnál ülő társaság sosem marad híján szóvicceknek, ugratásoknak vagy önkritikus megjegyzéseknek, miközben eljátszanak a konkrét Bomberman-játék átrendezett stílusával és azzal, milyen érzés lehet egy klasszikus karakter modernizált, sötétebb verzióját kipróbálni.
