A mai pénzünk útja hosszú fejlődésen ment keresztül: kezdetben árupénzek, majd képviseleti (fedezett) pénzek és végül a modern fiat rendszerek váltották egymást fel. A mindennapi pénzünk mögött már nincs arany vagy ezüst, csupán a kormányzatokba vetett bizalom tartja fenn az értékét.
A 2009-ben színre lépő Bitcoin egy újfajta pénzeszközt jelent, amit nem irányít egyetlen központi hatalom, a kínálata szigorúan korlátozott, és működésének kulcsa a decentralizáció. A Bitcoin minden időben elérhető, oszthatósága pedig rendkívül magas: egyetlen bitcoin akár 100 millió részre, satoshira bontható.
A digitális aranypénz fejlődése folyamatos: egyre több kereskedő fogadja el, a Lightning Network pedig gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat tesz lehetővé. A legtöbben azonban egyelőre befektetésként tekintenek rá, hiszen az ára nagyon ingadozó, emiatt a hétköznapi vásárlás még nem kockázatmentes vele.
Felmerül a kérdés: vajon egy deflációs, szűkös és konzervatívan hitelt nyújtó rendszer fenntarthatóbb lenne-e, mint a mai fiat alapú világgazdaság? További dilemmát jelent, hogy a jelenlegi infláció előnyeit leginkább a kormányok és hitelfelvevők élvezik, míg az új, szűkös modell jelentősen átírná a megtakarítások és hitelek játékterét.
Vajon mire lenne szükség, ha a hagyományos fiat pénzekbe vetett bizalom megrendülne? Felkészültünk-e egy olyan világra, ahol a pénz értékét nem a központi hatóságok, hanem egy valóban szűkös és decentralizált rendszer garantálja?
