Az elmúlt héten a pénzügyi világ figyelme a Jackson Hole találkozóra és Jerome Powell döntésére irányult, miközben a piaci szereplők az amerikai kamatvágás lehetőségét latolgatták. A kamatvárakozások mellett az arany és a kincstárjegyek hozamai is élesen tartották a befektetők figyelmét, de a legnagyobb hullámokat most a kriptopiac verte.
A Bitcoin történelmi csúcsot döntött, majd rövid időn belül jelentős visszahúzódást produkált, ami sok spekuláns számára fájdalmas veszteségeket és jelentős profitrealizálást eredményezett. Elemzők szerint a fő mozgatórugókat a Fed kamatvárakozásai, az USA pénzügyminiszterének kriptotartalékokról szóló bejelentései, illetve a globális makrogazdasági mozgások jelentik – de vajon melyik faktor a legmeghatározóbb?
Sorra kerülnek úttörő intézményi lépések – például hatalmas tőkeáramlás az Ethereum ETF-ekbe vagy a Harvard és más nagy piaci szereplők BTC-térnyerése. A beszélgetés kiemelt témái: mikor válhat a Bitcoin igazi tartalékeszközzé állami szinten; meddig tekinthetjük még spekulatívnak a kriptopiacot, és mi a jelentősége az intézményi beáramlásnak?
Szó esik arról is, hogy a tokenizáció (például tokenizált arany, részvények) és a blokklánc technológia miként teszi elérhetővé akár a kisebb befektetők számára is a korábban zárt eszközosztályokat. A stabilcoinok új szabályozása, illetve az olyan jogi fejlemények, mint a Genius Act, új kérdéseket vetnek fel a hozamok és a pénzügyi technológiák jövője kapcsán is.
Interjúalanyok azt vizsgálják, hogy milyen arányban lenne érdemes befektetni kriptóba nyugdíjmegtakarításokon belül, és milyen kockázatok, korlátok, de akár pénzügyi szabadság kapcsolódik az önálló eszközkezeléshez. Felmerül, hogy tényleg decentralizált marad-e így a bitcoin ökoszisztéma, és a jövőben hogyan egymás mellett vagy ellen dolgoznak majd az arany- és bitcoinbefektetők?
