Mi határozza meg, hogy a Bitcoin száz év múlva is létezni fog-e? Egyesek szerint csak egy pénzügyi divathullám, míg mások mélyebb, rendszereket formáló átalakulás részeként tekintenek rá. A pénz története folyamatos változás: a só, a fémek, a papír és ma már a digitális jelek mind átírták a gazdaság alapjait.
Kevés olyan dolog van, ami tényleg évtizedeken vagy akár évezredeken keresztül fennmarad. Az arany, az internet vagy a QR-kód mind tartósnak bizonyult, mivel egyszerre ritkák, hasznosak és függetlenek. Ez a Bitcoin esetében is kulcsfontosságú – nem központi szervezet vezérli, hanem világszerte futtatott csomópontok és egymásra épülő, ösztönzőkön alapuló rendszer.
Ehhez társulnak a lehetséges technikai és társadalmi kihívások: kvantumszámítógépek, protokollhibák, bányászati jutalmak elapadása és az ebből adódó kérdések. Közben közösségek alakulnak, hatalmi egyensúlyok formálódnak, sőt, még filozófiai dilemmák is előkerülnek arról, hogy egy deflációs pénzrendszer illeszkedik-e a modern társadalmak növekedési kényszeréhez.
Rugalmas és biztonságos protokollja, a világméretű fejlesztői közösség, valamint a cenzúramentesség ellenállóbbá teszik a Bitcoint sok riválisával szemben. Bár örök fennmaradásra nincsen garancia, már most is alapvető kérdéseket vetett fel arról, mit tekintünk pénznek, ki irányíthatja, és egyáltalán létezhet-e pénz az államon kívül.
