Az utóbbi időben a japán államkötvénypiac jelentős volatilitása figyelhető meg, amelyre még magas rangú pénzügyi vezetők is reagáltak. Felmerül a kérdés, hogyan illeszkedik a Bitcoin és az innovatív, örökjáradékos (preferred) részvényeszközök világa ehhez a makrogazdasági dinamikához, különösen egy olyan helyzetben, ahol a kamatlábak tartósan alacsonyak, miközben az állami eladósodottság magas.
Japán gazdasági környezete különösen érdekes, hiszen sok háztartás vagyonának jelentős része készpénzben vagy minimális kamatozású bankbetétekben parkol. Az alacsony hozamkörnyezet miatt az alternatív befektetési lehetőségek, mint például a Bitcoin vagy speciális, magasabb kamatot kínáló, átváltható részvények, különösen vonzóvá válhatnak. Az Egyesült Államokkal és más fejlett gazdaságokkal összehasonlítva itt az új pénzügyi innovációk rendkívül áttörőek lehetnek.
Nem csupán pénzügyi eszközök versenye zajlik, hanem kultúrák közötti különbségek is felszínre kerülnek. Míg Amerikában jellemző a szuverén, önálló befektetői attitűd, addig Japánban az együttműködés, a közös döntési folyamat hangsúlyosabb. Ez a kulturális különbség nagyban befolyásolja, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a Bitcoinhoz mint eszközosztályhoz: saját kézben tartva vagy vállalati keretben kezelve.
A beszélgetés során felmerül a kérdés: mennyire képesek az új típusú befektetési lehetőségek, mint például a Metaplanet által kínált átváltható részvények, szélesebb körben is elterjeszteni a Bitcoint azokon túl, akik korábban már elkötelezték magukat mellette? A piac bővülése, az új befektetői rétegek megjelenése, valamint az ezekhez kapcsolódó edukáció és társadalmi hatás mind izgalmas kérdéseket vetnek fel.
