Ez a beszélgetés a Bitcoin hosszú távú árfolyamának matematikai mintázatát, a „power law”-t, vagyis hatványtörvényt vizsgálja. Az interjúban egy ismert fizikus, Giovanni Santastasi, részletesen bemutatja, hogy a Bitcoin árfolyamának alakulása meglepően hasonlít a természet egyes folyamataira, például városok vagy biológiai rendszerek növekedésére, amelyek szintén bizonyos hatványtörvényeket követnek.
Vajon miért élnek túl a városok számos történelmi katasztrófát, míg a cégek gyakran kevesebb mint százötven év alatt eltűnnek? A hálózatok – mint a városok és Bitcoin – organikus, alulról szerveződő módon növekednek, és nincs egyetlen sérülékeny pontjuk, ezért válságállóbbak, és értékük is összeadódik a résztvevőikkel együtt.
A műsorban szó esik arról, hogy a Bitcoin hálózata évről évre a matematikai előrejelzésekhez igazodott. Ráadásul különféle paraméterek – címek száma, hash rate, árfolyam – mind hasonló hatványtörvény mentén növekednek, akárcsak a természet egyes folyamatai. Ez szemben áll az exponenciális növekedésű rendszerekkel, amelyek gyorsan növekednek, majd hirtelen összeomlanak.
Felvetődik a kérdés, hogy mi történik, ha a Bitcoin árfolyama eltér ettől a pályától, illetve milyen következtetések vonhatók le abból, ha egy rendszer kizárólag hálózatos szerveződésű. A matematikai hátteret közérthetően mutatja be az interjúalany, bemutatva, hogyan lehet egyszerű képletekkel jellemezni bonyolult gazdasági rendszereket, sőt, kitekint más eszközök – arany, részvények – fejlődési pályáira is.
Vannak, akik szerint a Bitcoin értékét pusztán piaci spekuláció adja. De vajon az adatokat vizsgálva tényleg csak véletlenek irányítják, vagy valóban a természet kedvelt növekedési mintázatai működnek a háttérben?
