Napjainkban a Bitcoin-felhasználók alapértelmezett adatvédelme komoly hiányosságokat mutat: a legtöbben központosított tőzsdéken, például a Coinbase-en vagy a Krakenen vásárolják meg coinjaikat, így on-chain tevékenységeik könnyen összekapcsolhatók személyazonosságukkal. Bár az adatvédelmi eszközök egyre szélesebb körben elérhetők, többségük még mindig haladó felhasználók számára készült, ezért az átlagos felhasználó ritkán él ezekkel a lehetőségekkel.
A beszélgetés során szóba kerülnek a Bitcoin anonimitásának különböző technológiái: például a Silent Payments, amely újrahasználható, stealth címeket kínál, valamint a Payjoin V2, amely a tranzakciók résztvevői között elosztja a bemeneti címeket, megnehezítve a külső megfigyelők számára az összefüggések feltárását. Kiemelt téma a Chain Analysis cégek szerepe és az ezzel kapcsolatos láthatatlan „fegyverkezési verseny”, valamint az, hogy a mesterséges intelligencia milyen előnyöket vagy veszélyeket hozhat a blokklánc-analízis és adatvédelem területén.
Különféle kísérleti projektek, például a Caesar (cross-input signature aggregation) és a PISA (Payjoin + CISA) is előkerülnek, amelyek célja a nagyobb adatvédelmet nyújtó szoftverek fejlesztése. Az adatvédelem jövőjével kapcsolatban a résztvevők abban bíznak, hogy a wallet fejlesztésekben előbb-utóbb olyan magától értetődővé válik az adatvédelem, mint az interneten a HTTPS: a végfelhasználónak nem kell technikai ismeretekkel rendelkeznie, mégis automatikusan privátabb lesz a pénzügyi művelete.
A szakértők kitérnek arra, hogy az edukáció, a sztenderdek kialakítása, illetve a fejlesztők és felhasználók folyamatos párbeszéde vezethet oda, hogy egyszer mindenki számára elérhető és egyszerű legyen az adatvédelem használata a Bitcoin ökoszisztémában.
