Morgan Levine, a vezető öregedéskutató saját személyes motivációjáról mesél, ami a tudományos pályájára vezette: már gyerekkorában foglalkoztatta az öregedés, mert édesapja idősen vállalta őt.
A beszélgetés bemutatja, hogy az emberek döntő többsége a kronológiai életkort tekinti mérvadónak, pedig a tudomány egyre inkább a biológiai életkort helyezi előtérbe, ami a sejtek, szervek és molekulák szintjén mutatkozó változásokon, például funkciócsökkenésen alapul. A kutatás egyik központi kérdése: mérhető és számszerűsíthető-e az egyéni öregedési ütem, és mit árul el ez egészségi állapotunkról.
Felszínre kerülnek az öregedés és a betegségek kapcsolatai: bizonyos fiziológiai és molekuláris markerekkel előre jelezhetők az öregedéssel összefüggő betegségek kockázatai. Szóba kerül az epigenetika szerepe, kiemelten a DNS-metilációs mintázatok változása, és az ebből képzett úgynevezett epigenetikai óra. Vajon visszafordíthatók ezek a változások, és ha igen, milyen eszközökkel?
A videó kitér arra is, milyen életmódbeli tényezők – például étrend, kalóriamegszorítás vagy időszakos böjt – befolyásolhatják a hosszú, egészséges élet elérését. Felvetődik a kérdés, hogy az életminőség vagy a puszta élettartam növelése a fontosabb cél. A különböző rendszerek (pl. immunrendszer, anyagcsere, izomzat) egyénileg is eltérő gyorsasággal öregedhetnek, amely új típusú személyre szabott egészségmegőrzési stratégiákat vet fel.
Egységes célként jelenik meg a morbiditás kompressziójának elérése: lehet-e úgy kitolni az egészséges évek számát, hogy az élet végi betegségek időszakát minimalizáljuk, és mindezt társadalmi szinten, egyenlő hozzáféréssel valósítsuk meg?
