Az energiatárolás régi problémáira a természet már régóta kínál megoldásokat. A tudomány most arra törekszik, hogy a vérben található hemoglobin, illetve az elektromos angolna mintájára olyan új akkumulátorokat fejlesszen ki, amelyek olcsóbbak, hatékonyabbak és környezetbarátabbak lehetnek.
Az egyik kulcsszereplő, egy japán cég, a hemoglobinhoz hasonló vasalapú katalizátort hozott létre, amely kiválthatja a drága és ritka platinát az ipari akkumulátorokban és a hidrogéntechnológiában. Ezzel nemcsak az ár csökkenhet, hanem az alternatív, bőséges alapanyagokra épülő akkumulátortechnológiák, például a cink-levegő rendszerek ugrásszerűen fejlődhetnek tovább, hiszen megszűnik egy jelentős szűk keresztmetszet.
Ugyanakkor a kutatók nemcsak a vér inspirálta innovációkat vizsgálják, hanem az elektromos angolna által ihletett, teljesen fémmentes, észrevétlenül hajlékony energiatárolókat is. Ezek a „folyékony” vagy zselés akkumulátorok akár implantátumként vagy viselhető eszközök energiaforrásaként is elképzelhetők lehetnek a jövőben.
Felvetődik a kérdés, hogy a biológia által inspirált technológiák tényleg képesek lesznek-e áttörni az energiaipar jelenlegi korlátait, és hogy a vérközeli anyagok vagy az angolnához hasonlóan működő rendszerek egyszer valóban elhozhatják-e a hordozható, átlátszó, sőt akár testbe ültethető akkumulátorkorszakot.
