Houstonban egy startup egészen új szemléletet hozott a vegyiparba: egy olyan reaktort fejlesztettek ki, amely a hagyományos olaj-alapú gyártás helyett biológiai enzimeket használ kiindulási anyagként, például kukoricaszirupot. Ezek az enzimek speciális fémkatalizátorokkal párosulnak, a folyamat során pedig nagyságrendekkel hatékonyabb, tisztább és biztonságosabb kémiai reakciók jönnek létre, mint ami korábban megszokott volt.
A vállalkozás kezdetben mindössze néhány házilagosan összeszerelt csővel és minimális tőkével indult, de már az első prototípusuk is meglepően sikeres lett. Ráadásul nem követtek el tipikus induló hibákat, például nem öntöttek óriási tőkét azonnal nagy gyárakba, hanem kicsiben kezdtek és gyorsan piacra léptek, gyors visszajelzésekre alapozva fejlesztették tovább technológiájukat.
Különlegességük a biológia és a kémia ötvözése. A történetben szereplő alapítók egyik felfedezése is ehhez kapcsolódik: a hasnyálmirigyrák sejtjeiben aktív egyedi enzimet vettek alapul, amelyet sikerült ipari méretben is alkalmazni. Ez a biológiai eredetű katalízis egy újfajta „kémiai-feldolgozási” folyamatot eredményez, ami a korábban tapasztalt magas energiaigényt és szennyezést jelentősen csökkenti.
Az is érdekes kérdéseket vet fel, hogyan lehet a gyártási folyamatokat közel vinni a végfelhasználókhoz, illetve hogyan lehet áttörni a hagyományos, lassú és drága disztribúciós láncokat – mindez új üzleti modellek kialakulását is előrevetíti.
Felmerül, vajon mennyire lehet skálázni ezt a technológiát ipari méretben, és milyen további kémiai termékeket, alkalmazásokat tesz lehetővé ez a forradalmi eljárás. Az érintettek kitartanak amellett, hogy a biológia és a kémia társítása nemcsak működőképes, de akár ipari paradigmák megváltoztatására is képes.
