Az emberi agy és a mesterséges intelligencia párharca új fordulatot vesz: immár nemcsak azon dolgoznak a kutatók, hogy a gépek utánozzák az agyat, hanem azon is, hogyan lehet valódi emberi idegsejteket számítógépek alapjaként használni. Sokan úgy vélik, a biológiai alapú számítógépek energiahatékonysága és műveleti teljesítménye messze felülmúlja a szilíciumra épülő technológiát, amely egyre nagyobb terhet ró a környezetre.
Ausztrál és svájci vállalatok, például a Cortical Labs és a FinalSpark, már most kínálnak agysejtekből készült számítógépeket és „bérelhető” miniatűr agy-organoidokat kutatási céllal. A videó bemutatja a biokomputerek működésének alapjait is: miként programozhatók, hogyan állítanak elő belőlük idegi hálózatokat, és milyen biológiai áttörések tették mindezt lehetővé.
Érdekes kérdéseket vet fel a laborban nevelt „mini-agyak” etikai státusza, tudatossá válásuk lehetősége, illetve az, hogy mennyiben számítanak valódi intelligenciának. Emellett szó esik arról is, hogyan hasznosíthatók ezek az organoidok az orvoslásban, például betegségek modellezésére vagy gyógyszertesztekhez, és hogy a tudomány ezek révén akár az állatkísérletek kiváltásához is közelebb kerülhet.
A riport szereplői nemcsak technikai újításokról, hanem az idegsejtek tanulási képességéről, az információ tárolásának biológiai módjairól és az élvonalbeli kutatócsoportok együttműködéseiről is mesélnek. Felmerül, vajon hol a határ a tudományos lehetőségek, az etikai aggályok és a technológiai fejlődés között – és hogy végül a biológia vagy a szilícium számítógép lesz-e az igazi áttörés kulcsa.
