Egy meglepő laboratóriumi kísérlet során kutatók olyan elektromos jeleket használtak, amelyek arra ösztönözték a sejtcsoportokat, hogy szemet növesszenek az embriókon korábban szokatlan helyeken. Ez az eredmény arra utal, hogy a sejtek képesek önállóan kooperálni és „utasításokat” kapni bizonyos bioelektromos állapotoktól anélkül, hogy génszinten részleteznénk a folyamatot számukra.
A tudományos beszámoló kitér arra, hogy ezek a bioelektromos jelek nemcsak szervképződést befolyásolnak, hanem a testoldaliság kialakulását is, például meghatározzák, hogy a szív vagy más szervek melyik oldalra kerülnek. Meglepően hamar, még az idegrendszer kialakulása előtt is jelentős szerepe van például a szerotoninnak, amely innentől új biológiai funkciókat kap.
A kísérletek során a bioelektromos mintázatok jelentőségére is fény derült az arc és végtagok regenerációja esetén. A kutatók azt találták, hogy csupán rövid, kezdeti elektromos stimuláció elegendő ahhoz, hogy a szervezet hosszú hónapokon keresztül új végtagrészeket növesszen a beavatkozást követően, teljesen önállóan.
A bioelektromosság további vizsgálata során kiderült az is, hogy a sejtek közötti elektromos kommunikáció döntő fontosságú a kooperációban, sőt a rákos folyamatok megelőzésében vagy kezelésében is. A kutatók képesek voltak egészséges sejteket rákos állapotba sodorni pusztán a bioelektromos környezet megváltoztatásával, illetve vissza is tudták fordítani ezt a folyamatot megfelelő elektromos ingerekkel.
Különösen érdekes eredmények születtek egy laposféregfajnál, ahol nem genetikai, hanem elektromos úton sikerült tartósan változtatni a regenerációképességen. A beszélgetés felveti azt a kérdést is, mekkora jelentősége van a „sejtes emlékezetnek”, és milyen lehetőségeket nyit meg a bioelektromosság az élővilág mérnöki manipulálásában.