Berlin lakhatási piacának sajátosságai jelentősen eltérnek az európai átlagtól: a többség bérli otthonát, a tulajdonosi arány és a magántulajdonban lévő ingatlan értéke is alacsony. Érdekes kérdés, hogy ez miként befolyásolja a város vagyoneloszlását, valamint a lakosság gazdasági helyzetét, különösen más nagyvárosokhoz viszonyítva.
Az elmúlt években Berlinben jelentősen nőttek a lakbérek, még ha abszolút értékben még mindig nem érik el London vagy Párizs szintjét. A fő ok az, hogy a város népessége gyorsabban nő, mint amennyire az új lakások épülnek, ami komoly feszültséget szül a piacon.
Sokan úgy vélik, hogy a helyzetet tovább nehezítik a nagyarányú vállalati lakásbérbeadók, akik jelentős mértékben uralják a piacot és kihasználják a lakhatási válságot. Aktivisták egy csoportja ezért indítványozta, hogy a 3000 lakásnál többet birtokló vállalatoktól vegyék el az ingatlanokat, és hozzanak létre egy új, közösségi tulajdonban lévő lakáskezelőt.
A kezdeményezéshez sikeresen gyűjtöttek aláírásokat, így 2021-ben népszavazás is volt a kérdésről, amelyet a választók többsége támogatott. Azonban a népszavazás jogilag nem kötelező érvényű, és a politikai helyzet is változó: a baloldali pártok támogatják, míg mások inkább szkeptikusak.
Különösen izgalmas kérdés, mi történhet a közelgő tartományi választások után, hiszen a pártok támogatottsága átrendeződni látszik. Elképzelhető, hogy a politikai egyensúly változása vagy egy újabb népszavazás végül elindítja az elkobzási folyamatot, ami példátlan jogi és politikai csatát eredményezhet Németországban.
