A film betekintést ad abba, hogyan néz ki az eszpresszó pogácsa (puck) belülről egy CT szkenner segítségével. Az ipari alkalmazású CT vizsgálatok lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a kávéágy szerkezetét, valamint a különböző elosztási és tömörítési technikák hatásait. Ennek során szó esik a CT szkennelés technológiai kihívásairól, például arról, hogyan befolyásolja a szkennelés minőségét a portafilter anyaga vagy a szkennelési idő.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy a különböző darálókkal, elosztási eszközökkel és tömörítési gyakorlatokkal készített pogácsákban milyen eloszlási mintázatok és esetleges tömörülések, üregek figyelhetők meg. Mit mutatnak a „clumpok”, vagyis a kávéőrlemény csomók az elkészítés különböző szakaszaiban, például a rázás (shaker) vagy a tűs elosztó (needle distributor) alkalmazásakor?
A videóban bemutatnak néhány gyakori eszközt és technikát: a Breville-Sage beépített őrlős eszpresszógépét, a Monolith darálót, valamint a Barista Hustle AutoComb nevű tűs elosztót. Vizsgálják a tömörítés (tamping) minőségének hatását az őrlemény ágyra, és felvetik, vajon a kávéágy sűrűsége vagy szerkezete mennyire befolyásolja a lehetséges csatornaképződést (channeling) és a végső ital minőségét.
Izgalmas felvetésként jelenik meg, hogy az elkészült, már lefőzött (spent) pogácsában lehet-e kimutatni a csatornaképződés nyomait a CT szkenner képén, vagy a gépek technikai sajátosságai (pl. szolenoid szelep okozta hirtelen nyomásváltozás) befolyásolják az eredményt. Felmerül, hogy egyes gépek – például kézi karos (lever) modellek – eltérő eredményt adnának, illetve hogyan lehetne a módszert tovább finomítani a legpontosabb képet adó szkennelésekhez.
