Belgium politikai rendszerének bonyolultsága és a különböző nyelvi-kulturális közösségek eltérő érdekei komoly kihívásokat támasztanak a kormányalakítás és a kormányzás folyamatában. Egy frissen megalakult, ötpárti koalíció most különösen érzékeny válsághelyzetbe sodródott a Gázában zajló háború és Izrael megítélése körüli viták miatt.
A pártok közti nézetkülönbségek elsősorban abban mutatkoznak meg, hogyan viszonyuljanak Izrael lépéseihez, illetve hogy Belgium ismerje-e el Palesztinát önálló államként. Több koalíciós partner élesen bírálja a kormány vezetését az általuk túlzottan óvatosnak vagy határozatlannak ítélt külpolitikai álláspont miatt, különösen, hogy más európai országok sorra lépéseket tesznek Palesztina elismerése felé.
Ennek az élesedő belső vitának következtében egyes miniszterek, köztük a külügyminiszter és a miniszterelnök is, nyíltan fenyegetésekkel éltek és kulcsfontosságú döntések blokkolásával riogattak, amennyiben nem változik a kormány stratégiája. Az egyik párt petíciót indított a palesztin állam elismerése érdekében, míg mások ellenállnak minden ilyen irányú törekvésnek.
Az ország közvéleménye is egyre aktívabb: növekvő számú tüntetés, közéleti megszólalások és közvélemény-kutatások jelzik, hogy a belga társadalmat is élénken foglalkoztatja a kérdés. A kormánykoalíció és a miniszterelnök politikai jövője éleződő konfliktusok és politikai sakkjátszma középpontjába került, miközben a külpolitikai kérdések belpolitikai válságot is generálhatnak.
