Belarusz legfrissebb gazdasági mutatói komor képet festenek: a növekedés lassul, a kereskedelmi mérleg hiánya növekszik, az infláció emelkedik, sőt még a híres belarusz burgonyatermesztés is válságban van. A 2022-es ukrajnai háború kirobbanása óta az ország szinte teljes mértékben Moszkva gazdasági támogatására szorul.
Az eseményeket jelentősen befolyásolta a 2020-as erősen vitatott elnökválasztás és az azt követő nyugat-európai, amerikai és kanadai szankciók, amelyek egész iparágakat és fontos exportcikkeket zártak el a világpiacoktól. Az IT-szektortól kezdve a műtrágyagyártáson át a kőolajiparig terjedő szankciók miatt Belarusz több tízezer munkaerőt veszített el, valamint kulcsfontosságú piacait is elvesztette.
Moszkva átmenetileg enyhíteni tudta a helyzetet: kedvezményes áron szállította az olajat és a gázt, hitelekkel és halasztott törlesztéssel segítette az országot. Ez a függés azonban kiszolgáltatottá tette Belarusz gazdaságát az orosz gazdaság hullámzásainak. Ahogy Oroszország háborús költségei nőnek és lassul a növekedése, Belarusz problémái is tovább mélyülnek, az infláció ismét felgyorsul.
A helyzetet tovább súlyosbítják a munkaerőhiány okozta béremelkedések, amelyek újabb inflációs hullámot indíthatnak el, valamint a hatósági árstopok negatív hatásai, például az, hogy a burgonyatermelés az államilag szabályozott árak miatt veszteségessé vált. A gazdák inkább Oroszországba szállítanak, ahol jobb árakat kapnak, miközben otthon egyre nagyobb hiány lép fel.
Emellett a hitelfelvétel is ellehetetlenült a nemzetközi piacokról, és a gazdasági adatokat egyre inkább szelektíven, vagy egyáltalán nem teszik közzé. Felmerül a kérdés: van-e reális kiút Belarusz számára ebből a rendkívül összetett válságból?
