Ukrajna és európai szövetségesei együtt dolgoznak egy olyan béketerven, amely új alapokra helyezné a Donbasz régió jövőjét, miközben amerikai javaslatokat is figyelembe vesznek. A vitában központi kérdéssé vált, hogyan lehetne egy „szabad gazdasági zónát” kialakítani a térségben, amely mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok számára kedvező lenne a megszálló orosz erőkkel szemben.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a régió demilitarizálása mit is jelentene a gyakorlatban, és hogy az ukrán–európai koncepció hogyan tudja egyensúlyozni az orosz, az amerikai és a helyi érdekeket. A tervezetben olyan biztonsági garanciákat is megfogalmaznak, amelyek – bár hasonlítanak a NATO védelmi klauzuláira – nem érnék el a NATO-tagság szintjét. Ez kétségeket vet fel afelől, hogy ezek az intézkedések valóban elrettenthetik-e Oroszországot a további agressziótól.
Szintén izgalmas kérdés, hogy vajon a gazdasági ösztönzők és a „nyitott” befektetési lehetőségek mennyire győznék meg az Egyesült Államokat a békefolyamat támogatásáról. Eközben az európai államok és Ukrajna arra törekednek, hogy világossá tegyék: készek a kompromisszumokra, de nem kívánják véglegesen átengedni Donbaszt Oroszországnak.
Elemzők és diplomaták egyaránt azt latolgatják, hogy Oroszország hogyan fogadja a többször módosított békejavaslatot, illetve hogy a régióban kialakított gazdasági zóna képes lehet-e hosszú távon stabilitást teremteni. A szereplők pedig azt is vizsgálják, valóban megvalósulhat-e egy tartós béke, vagy csak időt nyernek a felek a következő konfliktusig.
