A tőzsdén folyamatos a felfordulás: az amerikai részvényindexek a napok után némi visszaesést mutatnak, miközben sokan felteszik a kérdést, hogy vajon túlzott-e a befektetői optimizmus ebben a környezetben.
Az Egyesült Államok elnökének legújabb vámfenyegetései, a kereskedelmi partnerekkel folytatott egyeztetések és a közelgő augusztus 1-jei határidő mindenki figyelmét leköti: Kanada, az Európai Unió, sőt az energia- és nyersanyagokat exportáló országok is reflektorfénybe kerültek.
Miközben egyes szektorok, köztük a technológiai, pénzügyi, ipari és kommunikációs szolgáltatások közel történelmi csúcsokat érnek el, egyre hangsúlyosabb a kérdés: hol vannak még valós értékeket kínáló, alulértékelt szegmensek? A biotechnológia, az energia vagy éppen a zöld technológiák lehetnek a következő növekedési pontok?
A mesterséges intelligencia és a termelékenység robbanásszerű növekedése újragondoltatja a hagyományos értékelési és üzleti modelleket, miközben olyan „gigászok”, mint az Nvidia, az Apple vagy a Microsoft rekordpiaci kapitalizációkat érnek el. Ugyanakkor kérdéses, hogy az ilyen mértékű piaci koncentráció mennyire stabil és fenntartható.
Az energiapiacon is feszültségek tapasztalhatók: az olajárak, az amerikai palaolaj-termelés és a globális kereslet alakulása mind-mind befolyásolja a jövőbeli befektetési döntéseket. Eközben az elektromos autóvásárlásokra elérhető állami támogatások hamarosan megszűnhetnek, ami új versenyhelyzetet teremthet e szektorban is.
A kriptovaluták – különösen a Bitcoin – újabb történelmi csúcsokat döntenek, a nagy bankok eredményvárakozásai pedig szintén döntő hatással vannak a piaci hangulatra. Új kérdés: vajon mennyire integrálódhatnak a digitális eszközök a hagyományos pénzügyi rendszerbe?
Végül a védelmi ipar és az űrgazdaság is egyre nagyobb teret nyer: a drónfejlesztések, az AI-alapú hadiipari rendszerek, vagy éppen a SpaceX és más magáncégek pénzügyi eredményei mind komoly geopolitikai és gazdasági kérdéseket vetnek fel.
