Képzeljünk el egy olyan földrészt, ahol a természeti erők mindennapos jelenléte között élnek emberek – ilyen Ázsia magashegységi világa. Itt a tájat gigászi, mégis törékeny hegyek uralják, amelyek kialakulását kontinensek ütközése formálta. Ezek az ütközések szüntelen mozgást, földrengéseket és földcsuszamlásokat hoznak, miközben a folyók évezredek óta mossák le a hegységekből kiszakadt törmeléket egészen a tengerig vagy a vulkánok kitörési zónájáig.
A Himalája különös ellentmondásokat rejt: bár óriási és lenyűgöző a mérete, valójában az örökös változás és mulandóság szimbóluma. A geológusok és a helyi lakosok más-más szemmel figyelik a hegyeket: a tudósok a kőzetek hajlásában, redőiben keresik a múlt titkait, míg a helyiek legendákban és rituálékkal igyekeznek magyarázatot adni a természeti jelenségekre. Évezredekkel ezelőtt óceáni üledékeket hordott ide a víz, melyeket mára a földmozgások az égig emeltek fel – e titokzatos múltat a sziklafalban felfedezhető fosszíliák őrzik.
Nemcsak a természeti környezet, de az emberi élet is összefonódik ezekkel a folyamatokkal. Folyók, például a Gangesz, több százmillió ember életét táplálják, ugyanakkor iszappal és áradásokkal fenyegetik a mezőgazdaságot és a városokat. A gyorsan növekvő települések – Katmandu, Kolkata vagy indonéziai városok – folyamatosan ki vannak téve a földrengések és a folyamatos erózió veszélyének. Milyen kihívásokat jelent a modern társadalmak számára a természet folytonos átalakulása és az infrastruktúra védelme?
Az ázsiai földarculat változása túlmutat a jelenen. A Himalájában induló üledékek végül a deltákon keresztül jutnak az óceánba, majd a Föld lemezmozgásai újra magukkal sodorják őket, hogy ismét vulkánok törjenek ki, új földek alakuljanak ki – egészen egy következő szuperkontinens megszületéséig. A film kérdéseket vet fel: hogyan viszonyul az ember az őt körülvevő, folyton alakuló földhöz, és miben talál jelentést, biztonságot ebben az örökké változó rendszerben?
