Az amerikai különmegbízott és Vlagyimir Putyin között lezajlott megbeszélésekkel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Érdekes, hogy miközben az egyeztetést az amerikai fél ‘rendkívül eredményesnek’ minősíti, a háttérben az Egyesült Államok továbbra is komoly szankciókat és vámokat helyez kilátásba Oroszországgal és annak fő partnereivel, például Indiával szemben.
Újabb szankciós hullám készül, amely nemcsak Oroszország olajexportját célozza, hanem India és más harmadik országok kereskedelmét is jelentősen befolyásolhatja. Felmerül a kérdés: vajon ezek a lépések mennyire szolgálják az orosz-ukrán háború lezárását, vagy inkább hosszú távú kereskedelmi viszonyokat tesznek kockára?
A beszélgetés körbejárja, hogy az Amerikai Egyesült Államok stratégiaváltása valódi nyomásgyakorlást hoz-e, illetve hogy mennyi mozgástér maradt még a Trump-adminisztráció számára. Fokozott figyelem övezi: valóban sor kerül-e a bejelentett másodlagos szankciókra és vámokra, és ezek milyen reakciókat váltanak ki az európai partnerekből.
Érdekes szempontként merül fel, hogy az Egyesült Államok miért épp India ellen lép fel ilyen erősen, miközben Kínától továbbra is jelentős mértékben függ bizonyos nyersanyagok és termékek tekintetében, és Kína sokkal nagyobb vásárlója az orosz energiának. Hogyan befolyásolja ez a döntéshozatalt, és milyen alternatív eszközök állnak még Washington rendelkezésére?
