Az Egyesült Államok kormányzata a napokban történelmi jelentőségű, 15 milliárd dollár értékű Bitcoin-lefoglalást hajtott végre, amivel a világ egyik legnagyobb kriptovaluta-tulajdonosává vált. Ez a lépés alapjaiban bolygatja meg a Bitcoin-ökoszisztéma erőviszonyait, és új kérdéseket vet fel az állami szerepvállalásról a digitális valuták piacán.
A lefoglalás közvetlenül kapcsolódik egy hatalmas, nemzetközi csalóhálózathoz, amely „disznóvágás” néven elhíresült átverésekre épült, és áldozatai életük megtakarításait veszítették el hamis kriptobefektetésekben. A bűnszervezet Kambodzsában kényszermunkatáborokat működtetett, ahol embereket fenyegetéssel kényszerítettek arra, hogy a csalásokat lebonyolítsák.
A pénzmosás elleni fellépés új korszakát nyitotta meg ez a példátlan volumenű vagyonelkobzás, miközben a Bitcoin-piacon is komoly hullámokat vetett. Az USA kormánya ezzel a művelettel már több mint 325 000 BTC-t birtokol, ami a világpiac jelentős hányadát jelenti.
Felmerül a kérdés: az Egyesült Államok valóban stratégiai tartalékként kezeli-e ezeket az eszközöket, vagy inkább hatalmi koncentrációra törekszik? Az új kormányzati politika szerint a lefoglalt Bitcoinokat mostantól nem értékesítik, hanem nemzeti tartalékba helyezik, ami példátlan helyzetet teremt a globális pénzügyi rendszerben.
A lehetséges következmények között ott van a nemzetközi FOMO, a Bitcoin iránti legitimációs hullám, ugyanakkor a drasztikus központosítási kockázat is, hiszen egyetlen állami szereplő kezében sosem volt még ekkora mennyiségű kriptoeszköz. Vajon ez hosszú távon hogyan hat a decentralizált pénzügyi modellre és a piaci bizalomra?
