Karim Sajapor iráni szakértő frappánsan foglalja össze az Egyesült Államok jelenlegi stratégiáját: összevissza, rögtönző és bizonytalan lépések sora figyelhető meg az Iránnal szembeni konfliktusban. Időnként a rezsimváltást, máskor a katonai erő gyengítését tűzik ki célul, de konkrét, hosszú távú terv nélkül váltogatják az irányokat. Ezek a változó célok nemcsak Washingtont, de szövetségeseit is kihívások elé állítják.
Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu számára azonban egyértelmű a cél: az Irán elleni hadműveletek az iszlám köztársaság megsemmisítésére irányulnak. Az izraeli hadsereg következetes, fókuszált stratégiája a politikai vezetés és a fegyveres erő gyengítésére összpontosít. Felmerül azonban a kérdés: mi történik, ha az iráni rezsim valóban összeomlik? A történelem példákon keresztül mutatja meg, hogy a hatalmi vákuumok gyakran vezetnek etnikai feszültségekhez, polgárháborúhoz, mint ahogyan ez Szíria vagy Líbia esetében is látható volt.
A térség arab szövetségesei és Washington számára a stabilitás kulcskérdés. Egy összeomló Irán ugyanis óriási gazdasági és társadalmi következményekkel járhat, legyen szó menekültáradatról, olajárak robbanásáról vagy regionális káoszról. Ebben a helyzetben minden lépés növeli a bizonytalanságot és a tétet az egész világgazdaság számára.
Szakértők azon dilemmával szembesülnek, hogyan lehetne úgy lezárni a konfliktust, hogy ne engedjenek teret a káosznak, miközben elérik céljaikat. A különböző érdekek és stratégiák összeütköznek, miközben egyik oldal sem látja világosan a háború végkimenetelét vagy az elérendő végcélt.
